ORBÁN
BALÁZS ÉS 1956 JÓZAN PARASZTI ÉSSZEL…
A pszichiátria a világon
mindenütt a rendőrség
szerepét játssza.
Visszatereli mindazokat,
akik véletlenül rájöttek
arra,
hogy másként is lehet látni a világot,
mint úgy, ahogy megtanítottak bennünket.
Feldmár András
Nem
vagyok neves történész, csak egy tanár, aki józan paraszti ésszel gondolkodik
1956-ról, és aki élt is 1956-ban. Az ember látja, hogy Orbán Balázs rosszul
megfogalmazott mondatára – főleg most, 56’-ra emlékezés környékén – mindenki
rákapaszkodott, és mindenki úgy forgatja ki, ahogy akarja. Mindez attól függ,
hogy melyik oldalán áll a pártok listáján, illetve mit akar kihozni ebből, esetleg
Orbán Balázst megbuktatni. Nem kéne, értékes ember.
https://telex.hu/velemeny/2024/09/27/ungvary-krisztian-orban-balazs-mandiner-1956-oroszorszag-vedekezes-megadas
Orbán
Balázs 2024. szeptember 26-án a vele készített
Mandiner-interjúban azt nyilatkozta, hogy a magyar kormány épp 1956 tanulságai
miatt jutott arra a meggyőződésére, hogy Ukrajna védekezése az orosz
agresszióval szemben rossz lépés. És ezért „bár nyilvánosan nem vagy csak
nagyon finoman” mondják el a véleményüket, de pont 1956-ból kiindulva a magyar
kormány nem védekezett volna, mert ez felelőtlenség, hiszen „óvatosan kell
bánni a nagyon értékes magyar életekkel”….
Orbán
Balázsnak az eddigi szerepe szerintem nagyon pozitív, jól beszél, okos, semmi gond
sincs Vele. Mondatot szövegkörnyezetéből kiragadni nem korrekt, nem lehet tudni
pontosan, hogy kellett volna érteni, s ott helyben ezt, miért mondta. Megjegyzem,
én értem mit akart, ezt fogom alább elmondani.
Egy
kicsi betekintés - történelmi hitelesség, és adatokkal dobálózás igénye nélkül –
pár ténybe. Csak annyit megemlítve, teljesen mások a viszonyok. Magyarország
soha nem volt a Szovjetunió része, míg Ukrajna igen. Mi soha nem
kaptuk ajándékba az oroszoktól az országunkat, míg ők igen. Mi
soha nem bántottuk a nemzetiségeket, míg ők igen. Mi
soha nem öltük az oroszokat, míg ők igen. Mi – addig – nem engedtünk az USA-nak
felvásárolni az országunkat, míg ők igen. Nekünk soha nem volt annyi ásványi
anyagunk, mint nekik. Mi a szovjet megszállást a háború sajnálatos elvesztésével
„vívtuk ki maguknak”, amit (igaz) sok idő multán, de békésen rendeztünk.
Ukrajnának meg területet ajándékoztak a szovjetek.
Tehát Magyarországon nem volt amerikaiaknak érdekeltsége, mint Ukrajnában.
Nálunk nem voltak USA tulajdonban földbirtokok, nem voltak gyárak, nem
voltak vegyi üzemek, gyógyszerüzemek stb. Szembe kell nézni azzal, hogy Ukrajna szinte nagy
részét fölvásárolta az amerikai tőke /s most azt védetik ez EU-s pénzekkel!/.
1956 idején Magyarországon semmiféle ilyen érdek nem volt, és annyiféle ásványi
kincs sincs, mint Ukrajnában. Az, hogy Ukrajnára ugrottak és „segítenek”, ezzel
nem őket segítik /de vérüket ontatják/ hanem saját magukat.
Magyarországon
– nagyon jól emlékszem rá – amikor a Szabad Európa Rádióban könyörögött a nép
és segítségkiáltásokat hallatott, háttérben puska ropogás volt, és a rádió
körül álló falusi emberek sírtak. 7 évesen megértettem iszonyú nagy baj van. Könyörögtek
: jöjjenek, segítsék az oroszokat kiverni. Igen, elég volt a kommunista
rémuralomból mindenkinek. A Szabad Európa Rádióból éjjel-nappal bujtogatták a népet, magam
hallottam. Amikor aztán megtörtént a forradalom – amibe gyakorlatilag nagyon benne
volt a kezük, hogy felbujtották a népet, hogy jövünk, segítünk stb. – a
forradalmárok hiába rimánkodtak – ennek a fájdalomnak, pániknak a hangját soha
nem feledem…–, senki nem jött, nem volt érdekükben.
/Már
tudom ez így volt jó, különben – ha beavatkoznak, láthatjuk-olyan néppusztítás,
ország rombolással járó csatatér lettünk volna, mint most Ukrajna./ Mindenki
akinek van esze felfoghatja, mi az oroszok ellen fegyverrel tehetetlenek
lennénk, ez így van.
Kiszámították,
nem lett volna nekik rentábilis, nagyobb problémát csinált volna, ha
összeakasztják a Szovjetunióval a bajuszukat, mintha nem tesznek semmit. Ja de,
nagy segítés/adomány volt, igen.., küldtek vödrökben 5 kg-os holland krémsajtot,
ehettük... Mi nem voltunk annyira értékesek, hogy megvédjenek, már tudom jobb
is.
Azt
gondolom, hogy Orbán Balázs erre a helyzetre célzott, csak röviden, így nem érthették
mit akar. A magyaroknak nagyon sok vére folyt, elbuktuk, de az egész országot
elvéreztetni nem lett volna érdemes – „idejében” letörték a lázadást –, de megcsináltuk
a harcunkat, a szovjetek vették a jelzést, innentől mi lettünk a legvidámabb
barakk.
Fentiekből
is látható, nagyon más a két ország helyzete, és nagyon más a külföldi
érdekeknek a támogatottsága, mint anno Magyarországé.
Úgy
gondolom, hogy ezt a dolgot szerencsétlen tovább ragozni, és szerencsétlen volt
ezt a mondatot is elmondani, mert nem arról van szó, hogy a magyar
nem akar szabad lenni, de a szabadságot meg lehet szerezni máshogyan is. Mt
10, 16Nézzétek, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a
farkasok közé! Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerűek, mint a
galambok!
Elértük,
hogy nincsenek itt a szovjet megszállók, gyakorlatilag szabadnak mondhatnánk magunkat,
ha nincs a nyakunkon az EU, aki minden lépésünket, hogy mit csináljunk, diktálni
akarja, és zsarol is. Egyikből a másikba – csöbörből vödörbe – mentünk bele. Mi
magyarok, ha szabadságot akarunk, mindenkitől okosan, ravaszan de meg kéne
szabadulnunk, és ez elég nehéz dolog lenne. Mindezt
újabb 56’ nélkül, vér nélkül, de jó politikával, spirituális erővel kellene
elérni, mert másnak már nincs értelme.
Nem bánom a szenvedés pillanatait, úgy hordom magamon a
sebeimet, mintha kitüntetések lennének, mert tudom, hogy a szabadságért nagy
árat kell fizetni, éppolyan nagy árat, mint a rabszolgaságért - az egyetlen
különbség az, hogy a szabadságért boldogan fizetsz, mosolyogva, akkor is, ha
közben nyeled a könnyeidet.
Paulo
Coelho
