Pável Márta
MEGHATÓ A MACSKA ÉS AZ EMBER VISZONYA
Nagyon sokszor azt gondoljuk, hogy a macska csak érdek-lény, s ez többnyire igaz is, de nem mindig. A Facebookon láttam ezt a fotót, és erről eszembe jutott az, hogy a macska valami belsőt néz, sőt talán taszítja a kimázolt, illatos, mű ember. Ezt a nénit, aki a kezében tartja, őszintén szereti a macska, látszik a fejükön a kölcsönös a szeretet. A macska az a megvalósult lény -a kutyához hasonlóan-, akit nem érdekel a külső, nem érdekel a diploma, nem érdekeli a parfüm, nem érdekli az, hogy milyen társadalmi kategóriában, rangban van az ember. Valami más érdekli, talán valami igazi az, ami kisugárzik belőle, az, ami megnyugtatja. Nagyon elgondolkoztató, és ezen többször is megdöbbentem, hogy amikor kicsi volt a macskánk, és vittem az ölemben, olyan biztonságban érezte magát, hogy közben kinyúlt a fák ágai közé, hogy elkapja. Aztán később, ahogy öregedett – most sem öreg, most is csak négyéves -, amikor viszem az ölemben, mert elkapom az udvarban, hogy bevigyem éjszakára, akkor a kezeim között közben elkezd mosakodni. Ezek mind olyan biztonsági faktorok az állatnál, amit egy olyan állat, aki nem érzi magát nyugalomban, teljes biztonságban az ember kezei között, nem fog megtenni.
A macska nagyon érzékeny, és végtelen ravasz és számító lény, nagyon érdemes odafigyelni rá, hogy mit tesz. Én azt gondolom, hogy nekünk, embereknek, sokkal, de sokkal érzékenyebbnek kéne lenni a világ dolgaival kapcsolatban, illetve a körülöttünk lévő élőlényekkel kapcsolatban is.
Ez a cikk a macskáról szó
l, de tudnék a kutyáról is hasonlókat mondani, mert mind a kettő megdöbbent. A kutya még talán jobban elképesztő, mert akármilyen rossz is az ember – a macska ebben az esetben nem…-, de a kutya akkor is imádja. Sokszor elgondolkodom, hogy meg se érdemeljük. Mi van a kutyában, hogy ezt megteszi? A macska vele szemben nem. A macskában valami olyan érzékenység van, amely valahol leszedi az ember belső igazi énjét. és erre figyelni kell. Tudja a gondolatainkat: pl ha arra gondolok - csak gondolok…-, hogy a nyakába cseppentek, máris felpattan és kergethetem.
Volt előtte egy gyönyörű vörös 9 kilós perzsa cicám - 7 évesen agyvérzésben meghalt…-, aki az érzékenység és szeret csúcsa volt. Egyik alkalommal a 
munkahelyemről lelkileg megbántódva értem haza. Fájtak a dolgok, és ezen gondolkozva főztem a konyhában, a macska pedig mögöttem ült a széken. Majd mikor megálltam előtte, és ránéztem a macskára, felfújta magát és a fejem fölé kb.15 centivel nézett és szinte forogtak a szemei a félelemtől. Akkor én is megrémültem, mi van bennem, vagy mi van mögöttem, vagy mi ez, amit látott a macska? Az biztos, hogy valami erőtéri dolgot látott, vagy azt látta, amit én gondoltam, vagy ami én vagyok, tele bánattal? Szóval vigyázzunk az állatokra és figyeljünk oda a jelekre, mert sokkal többet jelentenek, mint gondolhatnánk.