GYŰLÖLKÖDÉS - POLITIKA – NÉP MEGOSZTÁSA
(Pável Márta)
Legújabban azt lehet tapasztalni, hogy a politikai
elvek mentén szakad szét a társadalom. Most olyan szintű a szakadás, hogy az
ember elképed, istenhit nincs, szeretetlenség sincs, de tolerancia hiánya és gyűlölködés
van.
Az az alapelvem,
hogy én nem fogok összeveszni senkivel a politikai nézete miatt, s ha annyira
szerencsétlen és primitív, hogy velem veszekedni akar, akkor én elfelejtem, nem válaszolok neki,
illetve nem kommunikálok vele, mert primitív
emberekkel nincs dolgom. Ettől sokkal többre tartom magamat.
Ugyanis mindenkinek
lehet más nézete, de ez nem azt jelenti, hogy az emberi barátságok, az addigi „szeretet”
(ha az volt…), az összetartozás megszűnjön, mert a különböző politikai nézet szakításra
viszi.
Jelenleg a magyar társadalom élesen a jobboldalra és a
liberális baloldalra tagozódik - akik kevésbé toleránsak, mint a másik oldal - habár azokat sem kell félteni. Én ebbe a ricsajba
nem megyek bele.
Megkérek mindenkit, nekem személy szerint ne írogasson
levelet, hogy én ezt nem gondolhatom,
meg kit segítsek utálni stb., mert az előttem a saját maga primitívségéről tesz
bizonyságot, hogy engem bele akar vonni az ő lelki zavarába. (28 évet különböző szinteken tanultam,
tanítok, lelkisegélyt adok, úgy tűnik,
tudom mit gondolok és teszek.) Azt gondolom, hogy földi szinten „hangyák”
háborújába nem megyek bele, én Isten békéjében élek, és abban is fogok élni, de
ha nem értik, az sem baj… ez van.
Azt sem értem, ha a liberálizmus = (volt) a szabadság eszméje - ami valami módon félreértelmezetten inkább
szabadosság lett -, akkor miért kívánják azt, hogy az eltorzult liberális
oldalra menjek, és miért nem tűrik el, hogy maradok a magam felfogása szerint. Megjegyzem,
a tényközlés, a józan vita, más lenne - az kellene is-, de ma a híreket is erősen
elferdítik, és többnyire köszönőviszonyban sincs a valósággal. Az is kellene,
hogy - remélhetőleg valós – eseményekről, presszionáló komment nélkül infót
küldjenek egymásnak az emberek , hogy valami módon megközelítőleg ismerhessék a
történéseket. Ez rendben van.
Miért nem tudnak az emberek kissé emelkedetten
gondolkodni, hogy a végső érdekeket nézzék?! Tudom, ez a spirituális
intelligencia hiánya, nem is gondolkodnak azon, hogy miért van az ember a Földön,
merrefelé igyekezzen, és egyáltalán, hogyan viselkedjen. A maguk erkölcsi,
lelki fejlesztésével kellene foglalkozniuk ahelyett, hogy egymásnak esnek, vagy
nekem írogatnak messenger és egyéb oldalakon, hogy „ugye nem gondolod…”(de
gondolom!), meg egyebeket. Ez nekem nonszensz.
Van gondolkodási szabadságom, azt gondolni, amit
akarok. Az én szabadságom az alapértékeimet védi: ami a béke, a
/keresztényi/ istenhitem, az országunk nemzeti jellegének, szokásainak,
szépségének a megtartása, a hitem nyugodt gyakorlása és ne kelljen félnem, hogy
megölnek érte. Minden szinten békét akarok, mind barátok, mind országok, nem
szeretnék nemet váltani, és azt gondolom, hogy ez is mindenkinek magára, a
szobájába tartozik, és sehova máshova stb. Azt gondolom, hogy aki ezeket az értékeket
képviseli, vélhetőleg be is tarja, nem hazudik, és tiszteletet tud kivívni
magának, az szóba jöhet, a többi akkor sem, ha leveleket írogatnak nekem.
Részemről tiszteletben tartom (még ha nem is fogadom el) másban azt, amit
gondol - hacsak nem tanítványnak jön, hogy fejlődjön… -, kérem tiszteletben tartani
velem szemben is. S nem nekem kellene írogatni primitívségeket. Sok ember
elvégzi az egyetemet, de nem látszik rajta - így vagy úgy végig bukdácsolja… -,
nem nagyon használt sem az erkölcsiségének, sem a tisztességének, sem a másik
megértésének, mert sok nyolc általánost végzett ember lelkileg sokkal
intelligensebb lehet.
Elvem, nem fogok gyűlölködés szintjére süllyedni, azt
mondom, hogy ez van, ezt kell eltűrni. Minden embert szeretnék szeretni, de a bűneiket
nem szeretem, az erőszakosságaikat sem szeretem, azt sem szeretem, hogy nem akarnak nekem a szabadságot hagyni. Nekem az
nem szint, aki harsányan üvöltözve, hazudozva, megbolondítja a népet, amikor
vizet prédikál és bort iszik, amikor egy tette sem igaz, abszolút
következetlen, a nép pedig elhiszi és utána megy, szóval ez a szint nekem tragédia.
Similis simile.
Végezetül, kérek mindenkit, hogy engedjük egymást békességben
élni, ne vigyük be a családba a politikai viszályt, ne vigyük be a barátságokba,
és ne vigyük be a társadalmunkba sem, mert a széthúzás az nagyon-nagyon rossz
vért szült mind a nemzetnek, mind a világnak, mind az egész emberiségnek, és ez
nagyon komoly dolog.
„- Na és mikor kezdődik a varázslat?
Ültünk egymás mellett, néztük a hegyeket.
- Akkor kezdődött, mikor a Föld született. - (...) lehunyta szemét. Arcát
bearanyozta a lenyugvó nap. - Sose szűnik meg. Mindig itt van. Mindig... (...)
A Föld beszél hozzánk, de nem halljuk, olyan lármát csapnak az érzékeink. Néha
ki kell őket radíroznunk, mármint az érzékeinket. Akkor - talán - elér hozzánk
a Föld. Beszél hozzánk a világmindenség. Suttognak a csillagok.”
